Hőkupola: divatszó vagy egy valós légköri állapot?

2026. június végén Afrika irányából egy intenzív hőhullám érte el Európát, melynek során számos hőmérsékleti rekord megdőlt [1]. Július végén meteorológiai szempontból kevésbé intenzív módon, de annál hosszabban tartó újabb rendkívüli forróság alakult ki, amely kimondottan a Kárpát-medencében tetőzött. Az extrém meleg jellemzésére egyre gyakrabban használják a “hőkupola” elnevezést. Ez a kifejezés, legjobb tudomásunk szerint, először az észak-amerikai sajtóban fordult elő még a 2010-es évek elején. [2]. A szakmai szóhasználatába, néha tudományos cikkekbe csak 2021 után került, mivel bulváros hangzása folytán még a meteorológus szakmán belül is fenntartással fogadták. Egy 2025-ös tanulmány már kifejezetten leírja, hogy nem minden hőhullám okoz hőkupolát és nem minden hőkupola okoz hőhullámot [3]. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy több légköri folyamat eredményeként valóban felépülhet olyan légköri rétegzettség, amely saját magát is erősíve hozzájárul az extrém forró és száraz időjáráshoz. Ezt az állapotot – bizonyos sajátosságai folytán – lehet akár hőkupolának is nevezni.